Történet

A Cserehátban eredő Rakaca-patakot a hatvanas évek elején kezdték felduzzasztani, nem sokkal a Bódvába torkolása előtt, Szalonna község határában. A tározó ipari célokat szolgált és elsősorban Kazincbarcika kiszolgálásra létesült (néhány esetben, az ivóvíz utánpótlást is innen oldották meg). Így született meg hazánk legészakibb fekvésű, négyfelületű állóvize, egészen pontosan víztározója.
A Rakaca - mármint a patak - állandó, viszonylag bő vízhozama még a kánikulákban sem engedte apadásnak indulni a tavat. Friss, tiszta vize pedig kimondottan jó hatással van a vízi élővilágra, hiszen itt még soha nem láttak halpusztulást, és soha nem tapasztaltak más, hasonló problémákat. A víz minőségére jó bizonyíték az itteni süllő populáció is. A 
patak eredeti medre, valamint a meder mentén nőtt hajdani fák remek horgászhelyeket jelentenek. Az akadókból jó párat találhatunk szerte a víz alatt, igaz elszórtan. Ezek a helyek és a mély részek azonban egyaránt csak csónakkal közelíthetők meg. A partról is elérhetők viszont ígéretes helyek. Bárhol üljön le az ember, mindig jó esélye van a halfogásra.

Az utóbbi évekre elszaporodó, így a sekély vizeket szinte teljesen birtokba vevő nádas úgyszintén kiváló horgászhely - csónakosoknak, partiaknak egyaránt. A víz itt egy méteres vagy még ennél is több lehet, a halaknak nem is kell mélyebb, gyakran bóklásznak a nád szegélyzónájában - ezt a helyiek azonban csak mostanában kezdték kihasználni, s manapság egyre többen el sem mozdulnak a nád elől. Maga az átlag négyméteres víz azonban nem mondható túl mélynek - noha klasszikus völgyzárógátas, hegyvidéki víztározóról van szó. Igaz mivel az itteni dombok laposabbak, így a patakvölgyek sem futnak meredeken, mélyen, a nyáron könnyen felmelegedő víz jelenségén tehát nincs mit csodálkozni.

A fenék kemény - természetesen bizonyos helyeken vastagabban ülepszik le az iszap, de nem ez a jellemző. Amikor az ember csónakból horgászik és állást keres, esetenként csak úgy zörög az aljzat a karó vagy a súly alatt.

Terület: 202 ha
Átlagmélység: 3 m
Fenékviszonyok: kemény, néhol vékony iszap
Akadók: délpart, az átvpnuló egykori patak medrének partja
Növényzet: keményfa erdő, gyep, nádas
Halak: ponty, dévérkeszeg, amur, süllő, csuka, harcsa, busa, balin, kárász
Rekordok: busa - 68 kg, ponty - 19 kg, süllő - 12 kg, dévér - 5,02 kg
Telepítések: ősszel és tavasszal