Jégen tartózkodás szabályai

Szabadvizek jegén tartózkodás szabályai
 

Jogszabályban foglaltak szerint


46/2001. (XII. 27.) BM rendelet - a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól

(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.
(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:
a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;
b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;
c) kikötők és veszteglőhelyek területén;
d) folyóvizeken.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását - jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából - végző szakszemélyzet tevékenységére.
6. § (1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor.
(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.
(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.
7. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

 

A víziközlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI.28.) BM rendelet 2. § d) bekezdésében foglaltak alapján, a vízirendészet rendőri szervei ellenőrzik a szabad vizek jegén tartózkodás szabályainak megtartását.

Aki a 46/2001. (XII. 27.) BM. rendeletben foglalt szabályokat megszegi, az a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló a 2012. évi II. törvény 202. §. bekezdése értelmében szabálysértést követ el, amely akár helyszíni bírsággal (szabálysértési feljelentés) is sújtható.

 
Nem csak a horgászok vágynak ilyenkor a jégre. Szinte mindenki igyekszik meglátogatni a közeli szabad vízeket. Sokszor túlzott magabiztossággal merészkedünk a jégre, át sem gondolva annak veszélyeit. Nos, így válhat egy önfeledt délutáni móka tragédiává. Hogy ezt elkerüljük nézzük meg, mire kell észben tartani mielőtt jégre lépnénk.

Néhány általános érvényű szempont a korcsolyázás, csúszkálás és jégen tartózkodás helyének kiválasztásához:

1. Befagyott állóvíz esetén

A part mentén vigyázzunk, mert a jég vékonyabb, üreges, így könnyen törik.  Tavaknál a befolyó patak torkolatánál áramlatok vékonyíthatják a jég takarót. Víz alatti forrásokra is figyeljünk mert ezek nem mindig hoznak létre jégmentes övezetet, hanem csak elvékonyítják azt. Azt persze mondanom sem kell, hogy vastag jégtakaró alatt a jég vékonyabb, mint szabadon.

2. Befagyott patakok, folyók esetén

Befagyott folyóvizek esetében a sodorvonalban találkozhatunk gyengén vagy egyáltalán nem fagyott részekkel, ahogy a folyókanyarok külső oldalán is.

3. Mindkét esetben fontos szempont

Olvadáskor a jégtakaró teherbíró képessége erősen csökken. Jégen történő haladáskor nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, az fokozza a jég beszakadásának veszélyét . Több személy esetén pihenéskor is tartsuk be a szükséges távolságot! Jégen történő haladáskor síbottal, vagy bottal állandóan ellenőrizzük az előttünk levő jég vastagságát és szilárdságát. 

4. A jég beszakadása esetén követendő magatartás

A jég beszakadását rendszerint már előre jelzi a ropogás és a recsegés, és a jég felületének süllyedése. Ekkor a beszakadás esetleg még elkerülhető.

Teendők:

Azonnal feküdjünk laposan a jégre (nagy fekvési felület), lehetőleg arccal a part felé. Lassú, nyugodt mozdulatokkal (mindig a lehető legnagyobb felfekvési felületen) kússzunk a part felé.  Ha a jég a fenti előjelek nélkül beszakad, vagy túlságosan későn reagálunk és beszakadt alattunk, a teendők a következők:  azonnal tárjuk szét karjainkat, és ejtsük magunkat előre, minden eszközzel gátoljuk meg,  hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a vízbe. 

5. Ha mégis a jégfelület alá kerülünk: 

Tartsuk nyitva a szemünket és nézzünk felfelé. Ha a jég hóval fedett, a közelben lévő jégtörés helyét a beeső fénysugár alapján még fel lehet ismerni, és el lehet érni, hogy a jeget nem fedi hó, a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a még beszakadásának helye csak igen nehezen ismerhető fel, folyóvíz esetén az áramlás miatt e helyet akkor sem lehet elérni, ha tudjuk, hol van, a túlélés ilyenkor igen csekély.  Próbáljuk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni (lehetőleg arccal a part felé). 

Végezzünk lábainkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karjainkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát. Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljuk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni és ezután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jégfelületre tolni.

A jég beszakadásának formáitól és nagyságától függően e módszer hanyatt fekve is alkalmazható.  Ha a jég újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé, addig, míg ki nem jutunk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.  A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 C, vagyis már 20-30 másodperc után hideg sokk következhet be (vérkeringési zavarok, sőt a szívműködés leállása).  Mások bajba kerülése esetén a következő módon nyújthatunk segítséget: Ne egyenes tartásban, hanem hason csúszva közelítsük meg a jég közé került  személyt (ellenkező esetben mi is veszélybe kerülhetünk, mert beszakadhat alattunk  a jég). 

Ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét (a jég törékeny). Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal-esetleg többet összekötve, vagy ruhadarabokkal). Vigyázat: ne húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a ruhája ujjánál fogva, mert a varrásoknál könnyen elszakadhat.  Ha több segítőtárs van a helyszínen: alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja. Ezáltal az elöl levő személyt mentőakciója során a többiek hatékonyan támogatják. Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a beszakadás helyétől a partra. Ha a szerencsétlenül járt már a jég alá került, a mentési kísérletet már csak felkészült szakemberek tudják végrehajtani, így szükséges a tűzoltóság 105-ös segélyhívó számon történő mielőbbi értesítése.